A fehér elefánt
A fehér elefántot megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.
Tegyük fel, hogy egy délkelet-ázsiai uralkodó vagy, és szeretnél bosszút állni egy nemeseden. Nem végezheted ki, nem alázhatod meg, és nem kobozhatod el tőle a vagyonát. Túl átlátszó lenne. Mit tennél?
Ha okos vagy, akkor ajándékba adsz neki egy fehér elefántot.
A fehér elefánt szent állat. Az uralkodó kegyét és jóindulatát jelképezi. Csak pletykás, rosszmájú népek feltételeznének hátsó szándékot az ajándék mögött. Add hát a kegyeidből kiesett nemesnek, és nézd végig, ahogyan a következő években szépen lassan családjával együtt tönkremegy. Kobozd vissza az elefántot, és kezdd elölről a folyamatot valaki mással.
A fehér elefánt szent állat. Munkára nem foghatja be, hasznot nem termel. Elég látványos, így eldugni sem tudja. Királyi ajándékot pedig ki adna tovább, ha kedves az élete? A fehér elefántot ráadásul illik jól tartani, ehhez pedig sok étel-ital, és persze odafigyelés kell. Ha megbetegszik, orvost kell hívnia, és ki kell fizetnie a drága gyógyszereket is. Ki hagyná megdögleni a király ajándékát, ha kedves az élete?
Miféle beteg elme vágyik hát épp egy fehér elefántra?
Elég sokan. A 21. század fehér elefántját úgy hívják: „felsővezetői kinevezés”.
Sokan vágynak az áhított promócióra, magasabb fizetéssel, magasabb kategóriájú céges autóval, magasabb bónuszokkal. Meg is érkezik a fehér elefánt, és az új tulaj életének porcelánboltjában forgolódni kezd. Első áldozata a gyerek szülinapi zsúrja a sok taknyos osztálytársával. Nem sokkal utána jön a heti edzés, majd a másik, majd a harmadik. Hangos csörömpöléssel esik a földre és törik darabokra a közös vacsora, a közös hétvége, az esti Monopoly (és persze a többi játék is). Szétbarmolja az alvásidő felét, és bár hoz ajándékba évi két külföldi nyaralást, ahhoz elválaszthatatlanul csatoltak 23 Zoom-meetinget az elefánt gazdájával, aki irigykedve jegyzi meg: „Micsoda helyekre vitt el az én Dumbóm!”
Ne legyünk igazságtalanok, hiszen ez a szent állat nemcsak rombol, hanem néha szállít is. Hozza a magas vérnyomást, az infarktust, a Xanaxot, az idegösszeroppanást, hatalmi mámort (hiszen ha fehér elefántja van, az jelzi, hogy ő bizony már valaki), válási papírokat, és kinyomott telefonhívásokat régi barátoktól és régi gyerekektől.
„Szóval, a fehér elefánt rossz. Értem?”
Nem egészen.
A fehér elefánt szent állat. Lehet, hogy maga az uralkodó sem gondolta volna, de gondos kezekben megszelídül, és kérésünkre kedvesen átbattyog a porcelánboltból a karámba. Sőt, talán önként vállal munkát a ház körül, és a családi költségvetés kedvéért diétázni kezd. Látunk erre is példát, ezernyit.
A felsővezetői kinevezésbe tehát bele lehet ugyan halni, de nem kötelező, és nem is érdemes. Van olyan megoldás, amellyel az elefánt is jóllakik, és életed porcelánboltja is megmarad.
És ha ez mind igaz, miért ne vállalnád ezt a gyönyörű, szép, fehér, szent állatot?
Az írás apropója: ezekben a percekben véglegesítettük előadásainkat a szerdai Vezetők Vezetője Mesterkurzusra Berze Marci barátommal. Ha az utolsó percben lecsapnál még egy helyre, és megszelídítenéd a saját fehér elefántodat, jelentkezz itt.
Nekem erről a Dűne jutott eszembe, most olvastam az eredeti könyvet. Ott is a császár ajándékával indul a sztori, pont annak ad akit el akar tenni az útból. Aztán persze más lesz a vége. :)