A Fico-merénylet vezetői tanulságai | Vezérfonal #43
Gusztustalan „Schumacher-interjú”, mocskos katonai egyenruha, és a testőrök hálátlan sorsa az Onlife vezetői hírlevelében.
Szia,
Ez a Vezérfonal, az Onlife vezetői hírlevele. Mielőtt rátérünk a témákra, egy programajánló: május végén indul a Soft Power: Befolyásolási mesterkurzus.
Ezen a mesterkurzuson megváltozik, ahogyan a hatalomra nézel: az első napon megtanulod, hogyan válj a meggyőzés mesterévé. A második napon kézikönyvet kapsz a szervezeten belüli befolyásnöveléshez (így könnyebben viszel át változásokat, és építesz kapcsolatokat). A harmadik napon pedig megtanulod, hogyan indulj el a szervezeten kívüli kapcsolatépítésben: akár szakmai, akár kormányzati kapcsolatokról van szó.
A hétvégén zárjuk a jelentkezést az első napra. Nézd meg a tematikát itt és foglald le a helyed.
A mai levél tartalmából:
az igazság pillanata és a Fico-merénylet vezetői tanulságai,
az AI megváltoztatja a világunkat – most épp egy pofátlan „Schumacher-interjúval”,
megnézzük, mit tanulhatsz a Forma-1 boxkiállásaiból,
egy kivonat
Trust Summitos előadásából,a levelet pedig Lőw Zsolttal, a Bayern másodedzőjével zárjuk.
Az igazság pillanata
Kevés hálátlanabb munka létezik, mint a testőré.
Az időd 99,99999%-ában a munkád láthatatlan, monoton, unalmas. Beleolvadsz a védett személy hátterébe, és árnyékként követed, évekig-évtizedekig. Talán úgy vonulsz nyugdíjba, hogy valódi, éles helyzetben sohasem kellett bizonyítanod az eredményességedet.
Nem használtad a fegyveredet.
Nem tepertél le egyetlen támadót sem.
Nem ugrottál a golyó elé.
Ha pedig eljön az igazság pillanata, arra senki nem figyelmeztet. Sétálsz a kordon felé, ahogyan tízezerszer tetted. Végignézel a csoporton, ahogyan milliószor végignéztél már. Eszedbe jut a tegnap esti veszekedés a feleségeddel. Felnézel az égre, sóhajtasz egyet, majd egymás után öt lövés dördül, és mire észbe kapsz, az igazság pillanata már véget is ért. Megmérettettél – életedben először, és talán utoljára.
Arról persze viták folynak, hogy Robert Fico testőreit könnyűnek találta-e a mérleg. A cseh gyorsreagálású rendőri egység parancsnoka, Lumiro Nemec szerint igen:
„Ha Fico egyik testőre azt a területet pásztázta volna, ami hozzá tartozott, 100% eséllyel észrevette volna, hogy a merénylő fegyvert húz.”
Nem tudom. Az mindenesetre biztos, hogy a videó alapján a teljes meglepődést és zavarodottságot láttam rajtuk. Ha lassítva végignézed a felvételt, láthatod náluk egyen-egyenként, hogy mikor esik le a tantusz: merénylet történt.
Az igazság pillanata nem csak a testőröket látogatja meg. A menedzser munkája is hasonlóan unalmas. A legtöbb döntésünk ráadásul visszafordítható. Amelyek pedig nem, azokra hosszú ideig készülünk. Mérlegelünk, beszélgetünk, gondolkodunk, és csak azután hozzuk meg őket.
Vannak azonban visszafordíthatatlan, nagy hatású, váratlan helyzetek, amelyek azonnali döntést és cselekvést igényelnek tőled.
Elhangzik egy szexuális töltetű megjegyzés a meetingen a kolléganő prezentációja közben.
Észreveszed, hogy egy csapattagod meghamisította az előző havi számait.
Behívnak egy ketrecharc-meetingre, mert az osztály felét leépítik.
Az igazság pillanata alapvetően határozza meg a munkád, karriered, vagy akár az életed további részét. Ha jól reagálsz, példát mutatsz, jó döntést hozol, építed a reputációdat, és büszkén nézhetsz a tükörbe néhány évvel később.
Ha rosszul reagálsz, az az állásodba, hírnevedbe, vagy bizonyos helyzetekben a karrieredbe, akár a szabadságodba kerülhet.
És van egy rossz hírem is. Az igazság pillanatában az a jellem mutatkozik meg, amit az előző években, évtizedekben, az unalmas hétköznapokban építettél fel.
„Aki hű a kevesen, a sokon is hű az, és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.”
Tegyük fel, hogy Lumiro Nemecnek igaza van: a testőr valóban nem oda nézett, ahova kellett volna. Mondhatjuk, hogy szerencsétlen helyzet, bárkivel megtörténhet. De tényleg így van?
Vajon nem fordult-e elő már százszor, hogy a testőr rossz irányba nézett, de nem kapott rá visszajelzést a feletteseitől?
Talán újonc volt, az első munkanapján – milyen kár, hogy a merénylő nem várt az onboarding végéig. (A konkurensed is megvárja, míg betanul az új kereskedelmi igazgatód.)
Lehet, hogy ő volt a leggyengébb láncszem, de „innen nem rúghatunk ki senkit, a mai munkaerőpiaci helyzetben nagyon nehéz ám testőrt találni”.
Rengeteg apró viselkedés, apró döntés vezet az igazság pillanatáig. Millió apró (és gyakran fájó) igaz döntés vezet oda, hogy a döntő pillanatban helyes döntést hozunk. És a borzasztó döntést is millió apró hiba, csalás, hazugság, pontatlanság, nemtörődömség előzi meg.
Ahogyan George S. Patton, a legendás amerikai tábornok mondta:
„Hogyan bízhatnánk a katonáinkban, hogy jól harcolnak majd, ha az egyenruhájukat sem képesek megfelelően hordani?”
Ha az eredményes, helyes, bátor cselekvés az izommemóriád része, nem kell félned az igazság pillanatától sem.
Címlapos kamuinterjú Michael Schumacherrel
Mi sem példázza jobban a fenti alapelvet, mint ez a tragikomikus történet a legendás Forma-1 pilótával:
„Michael Schumacher családja 200 000 eurót (közel 77,5 millió forintot) kap egy német magazintól, amely egyik tavalyi számának címlapján azt állította, hogy exkluzív interjút közöl a Forma–1-es legendával, miközben a cikk szövegét mesterséges intelligencia írta.” (Telex)
Ez a történet nem azért érdekes, mert valakinek volt egy ostoba ötlete. Menj fel LinkedInre és az első oldalon találsz egy ennél is rosszabbat. Akkor miért?
Képzelj el egy szerkesztőséget, ahol ez az ötlet megszületik, valaki megírja, valaki átnézi, valaki leokézza, valaki publikálja, és amikor a többiek elolvassák, nem szedik le azonnal.
Milyen szervezeti kultúra kell ehhez? Ez a cikk nem bug, hanem feature: természetes következménye egy mérgező, etikátlan, gátlástalan közegnek. És mi történik, ha elterjed ez a kultúra egy repülőgépgyártó cégnél? Erről beszéltünk pár hete a Laza nyakkendőben
nal:Elérhetetlen célok
Ha már Forma-1: a minap jött szembe ez a válogatás az előző évtizedek kerékcseréiről. Döbbenetes, hogy már 2 másodperc alatt vannak a leggyorsabb boxutcás kiállások. Néhány évtizede ez még 10 másodperc körül volt (igaz, akkor még tankoltak is), és az akkori nézők (meg persze a csapatok) már ezt is rendkívül gyorsnak érezték.
Mi lett volna, ha akkor azt mondják nekik: „Srácok, az a cél, hogy 2 másodperc alá vigyük a kiállást a következő évtizedekben.” Lehetetlennek tartották volna? Születtek volna cikkek arról, hogy mi a kiállások „elméleti határa”?
A SMART-célokat nem szeretjük (erről már beszéltünk ebben a sorozatban), és leginkbáb „achievable” (elérhető célok) szúrja a szemem. Miért ne tűzhetnél ki elérhetetlen, de ambíciózus célokat? Honnan a csodából tudnád, hogy mi elérhető?
Néhány hete javasoltam egy ügyfelünknek, hogy tűzzön ki egy elérhetetlen célt az idei évre. Ez nem szokatlan. Tudod, mennyi az elfogadható hibák száma a Toyotánál? Nulla. Elérhetetlen? Persze. És? Kit érdekel?
Szóval, ha most 8 másodperc nálatok a kerékcsere, lesztek valaha 1 másodperc alatt?
Ha már Toyota: Lean konferencia és workshopok június elején
A Lean Enterprise Institute Hungary számunkra a lean leghitelesebb képviselője itthon. Az előző években számtalan kiváló könyvet adtak ki, workshopokat és tréningeket hoztak el magyarországi cégekhez, és nemrég az Onlife Körben is találkozhattál velük a munkabetanításról szóló tananyagban.
Idén 11. alkalommal rendezik meg a lean éves csúcsrendezvényét. Ha termelővállalatnál dolgozol, folyamatfejlesztéssel vagy logisztikával foglalkozol, vagy egyszerűen csak ismered a leant és feltöltenéd a „raktáraidat” tömény tudással, inspirációval, és új kapcsolatokkal (mindössze egy nap alatt), akkor foglald le a helyed.
A konferencia előtti napon ráadásul egy ex-toyotás lean sensei (Cevdet Özdogan) szárnyai alatt dolgozhatsz a gembán, egy kiválasztott folyamat fejlesztésén, vagy Katie Anderson Leading to Learn: Coaching and Leadership Skills to Build a “Chain of Learning” workshopján.
Onlife Kör tagként ráadásul 10% kedvezményt kapsz a jegyárból, írd az ONLIFE10 kuponkódot a megjegyzés mezőbe.
Nézd meg a részletes programot, és találkozzunk ott.
Ki húzza ki a robot CEO-t a konnektorból?
nál a billentyűzet.6 nappal ezelőtt a Trust Summit színpadán a természetes intelligencia elsőségéről beszéltem.
Arról, hogy az EMBER a lényeg.
A vezető, aki döntést hoz a versenyzés módjáról. Nem a gép, hanem az ember, a vezető. És nem (vagy nem kizárólag) adat alapon.
Arról a vezetőről, aki a végrehajtásban a megfelelő emberekre támaszkodik. Mert mindegy milyen zseniális az üzleti stratégiád, a megszületése pillanatában meghal, ha az emberek nem tartják életben (és nem viszik sikerre).
Arról a vezetőről, aki folyamatosan tanul, fejleszt. Nemcsak magát, hanem a neki dolgozó embereket, csapatokat is. Szoros emberfogásban követi a konkurenciát, ellopja és továbbfejleszti a legjobb ötleteit, megoldásait, és a következő szintre emeli.
„Hosszú távon minden az embereken múlik. Minden szervezet minden eredményét emberek érik el. Nem az algoritmusok, a felszerelés, a szoftverek, a kereskedelmi modellek, a költségmenedzsment vagy a magas minőség hozzák a sikert - hanem az emberek.
Ezek az elképzelések és rendszerek mind fontosak ugyan, de emberek hozzák létre őket. Ha az emberek kiválóak, akkor kiváló rendszereket, folyamatokat és eredményeket hoznak létre. A Manager Toolsnál gyakran mondjuk, hogy a kiváló emberek úrrá tudnak lenni a zavaros rendszereken és folyamatokon, és így is kiváló eredményeket képesek elérni. De ha egy cégben nincsenek kiváló emberek, akkor nincs az a mennyiségű kiváló rendszer, amellyel középszerű dolgozók kiváló eredményeket érhetnének el.” (Mark Horstman, a Manager Tools társalapítója)
„A tekintélyt nem ezekben a napokban kell megszerezni”
Lőw Zsolt, a Bayern másodedzője nagyszerű interjút adott a Telexnek. Az ő gondolataival búcsúzom a hétre:
Hogy kell elképzelni azt, amikor Tuchel eltiltása, vagy mondjuk egy betegség miatt egyik hétről a másikra vezetőedzővé válik?
Különleges helyzet. A Manchester Unitedet a BL-ben úgy vertük meg, hogy én meccseltem, és ez volt a Köln ellen is áprilisban, mert Thomast éppen eltiltották. A Chelsea-vel annak idején Thomas koronavírus-fertőzése miatt nekem kellett megnyernem a klub-vb elődöntőjét az al-Hilallal szemben. A legfontosabb ebben a helyzetben, hogy önmagam tudtam maradni. Az arany középút megtalálása, még ha keskeny is a mezsgye. Ilyenkor fontos, hogy ne maradjon benne az ember a pályaedzői szerepben, de ne legyen hirtelen belőle egy marcona főnök sem.
A tekintélyt nem ezekben a napokban kell megszerezni. Nem a meccs napján dől el, hogy elfogadnak-e, mert ez egy folyamat része. Azon múlik, hogy viselkedsz velük az előző hónapokban, hogy meg tudod-e kedveltetni magad, milyen tanácsokat adsz.
Ha az a kép alakul ki, hogy ez egy rendes csávó, ráadásul még jó szakember is, és ma ő a főnökünk, akkor azt mondják magukban, oké, kiérdemelted a tiszteletet, tűzbe megyünk érted, hiszünk benned.
Barátsággal,
Ungvári Péter és az Onlife csapata