„Halandó vagy” – meghallod az auriga suttogását? | Vezérfonal #41
Több mint boldog karácsonyt.
„Évente öt napot. Idegtépő, hogy a családdal el kell menni” – válaszolta a menedzser, amikor megkérdeztem, mennyit megy szabadságra. „Ha ennél tovább lennék velük, az senkinek nem lenne jó.”
Amit mondott, nem volt meglepő. Az őszintesége annál inkább. Nem rázott le egy sablonválasszal:
„Szeretnék több időt a családommal, de…”
„A család a legfontosabb, de…”
„Most túl sok a munka, ha majd lecseng ez az időszak…”
Felfrissítő, amikor valaki végre nyíltan beszél arról: „Nem szeretnék szembesülni a családommal.”
Az egész éves hajtás, a túlórák, a karriercélok, az éves KPI-ok, a projektek ezt lehetővé is teszik. Reggel kiugrom az ágyból, reggeli rutin (+ e-mail), munka, este hazaérek, esti rutin (+ e-mail), bedőlök az ágyba. Ismételd háromszázhatvanszor.
De mi lesz a fránya szabadsággal? Ott találkozni fogok a feleségemmel. Ott találkozni fogok a gyermekeimmel. És ami talán még nagyobb félelmet kelt bennem: ők is találkozni fognak velem.
Szóval, találkozni fogok a valósággal, a munkámon kívül álló valósággal.
Kedvenc humoristám, Norm MacDonald, a Saturday Night Live egyik régi stábtagja, évekig küzdött szerencsejáték-függőséggel. Volt rá példa, hogy egyetlen sportfogadással 400 ezer dollárt bukott. Életében háromszor nullázta le magát – és állt fel belőle.
Amikor először fordult pszichiáterhez a függőségével, a beszélgetés során az orvos megjegyezte neki:
Norm, maga azért játszik, mert nem akar szembesülni az élettel.
Norm erre visszakérdezett:
Doki, nem ezért csinálunk mindent?
A római birodalomban a harci győzelmeket hatalmas felvonulásokkal ünnepelték. Bemutatták a hadizsákmányt, a rabszolgákat, és a végén nyilvánosan kivégezték az ellenség uralkodóját. Komplett épületeket, diadalíveket húztak fel egy-egy sikeres hadjárat után.
A diadalmenet főszereplője pedig nem más, mint a hadvezér. A tábornok, vagy maga a császár, aki több tízezer éljenző római polgár között vonult be a városba.
A hagyomány szerint a hadvezér mögött állt egy rabszolga (az auriga), akinek két feladata volt. Egyrészt, ő emelte a hadvezér feje fölé a babérkoszorút. Másrészt, a diadalmenet során végig azt suttogta a tábornok fülébe:
„Halandó vagy. Nézz a hátad mögé! Ember vagy. Meg fogsz halni.”
Ott, a dicsőség csúcsán emlékeztette a hadvezért halandóságára. A diadalmenet közepén, babérkoszorúval a kezében, visszahúzta őt a földre.
Ahogyan Norm MacDonald mondta, mindent megteszünk, hogy ezt a suttogást ne halljuk meg. Segít ebben a közösségi média, az okostelefon, az e-mail, a szenzációhajhász sajtó. Segít ebben a munka, a túlóra, a vég nélküli projektek.
Az Onlife-nál azon dolgozunk, hogy eredményesebb menedzserré válj. Szeretnénk, ha ott lenne a babérkoszorú a fejed felett. De mit ér az eredményesség, ha nem tudjuk, hogy miért tesszük?
Kevés hely van, ahol meghallhatjuk az auriga hangját. Amikor nem jön új e-mail. Amikor nem hív senki egy „sürgős kéréssel”. Amikor nem jön új task. A karácsony csendje talán ilyen. Amikor feltehetjük magunknak a kérdést:
Miért csinálom ezt az egészet?
Mi a végső célja és értelme az egész éves hajtásnak?
Mi fontos számomra igazán?
És mit teszek másként jövőre, hogy ez megjelenjen az életemben?
Az Onlife csapatával együtt kívánok Neked és szeretteidnek boldog karácsonyt. És ennél többet is. Kívánom, hogy a következő héten meghalld az auriga hangját. A következő éved így nemcsak eredményesebb, hanem jelentőségteljesebb is lesz.
Üdv,
Ungvári Péter, Berze Márton, és az Onlife csapata
Ha az Onlife Kör tagja vagy, a következő bekezdésben megjelenik egy gomb, ahol az év elejére tudsz időpontot foglalni egy ingyenes konzultációra. Ez a mi karácsonyi ajándékunk: egy beszélgetés, ahol a legfontosabb menedzseri céljaidról beszélgethetünk. Találkozzunk januárban!
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to Onlife to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.