Lufibohóc Sanyi bácsi, az élet igazságtalan, és ez a két szó tesz tönkre vezetőként | Vezérfonal #33
„Az élet nem igazságos. Szokj hozzá, menj tovább, és ne dramatizálj.”
Szia,
Ez az Onlife heti vezetői hírlevele, a Vezérfonal, benne olyan témákkal, mint:
milyen névvel szerepelsz a csapattagjaid házastársainak telefonkönyvében,
hogyan neveli le a SEAL-kiképzés a katonákat az igazságos világ illúziójáról,
kitől származik a meglepően modernnek tűnő vezetői idézet az előző Vezérfonalból,
és melyik két szó áll a legtöbb vereség mögött.
Az első témát ingyenesen is eléred, a többihez Onlife Kör tagsággal férsz hozzá. Próbáld ki az első 7 napban ingyen, ide kattintva.
Szomszéd János Vezetékes
Az Instagram az előző hetekben rendszeresen ajánlja a szomszed_janos_vezetekes képeit. A teljes profil kreatív kontaktok képernyőképeiből áll, és az egyszerű koncepció ellenére – szerintem – hatalmasat üt. Néhány példa:






Györffy Kinga, talán a leghitelesebb hazai storytelling-szakértő, gyakran beszél hatszavas történetekről. Hat szó ugyanis tökéletesen elég arra, hogy elmondjunk egy teljes sztorit.
Klausztrofobias Don Pepe Futar – nem kell többet írni, értem a történetet, négy szóból.
Ahogyan görgettem a profilt és nevettem a neveken, hirtelen belém hasított a felismerés: vajon milyen lenne, ha meglátnám a saját számomat ilyen elnevezéssel mások mobiljában? Gondolj bele
egy tisztességesen végigdolgozott karrier,
becsülettel felnevelt négy gyermek,
harminc éves hűséges házasság,
sok-sok társadalmi munka és adományozás végén
bekerül a telefonba azzal a névvel: „Ő Szerelte Fel A Ferde Bojlert”.
Egy teljes élet, hat szóban. Micsoda igazságtalanság.
Aztán jött a következő felismerés: a legtöbb ember telefonkönyvében pontosan ennyi szerepel rólunk. Persze nem a valódi telefonkönyvben, de a fejében biztosan. Fél mondat, egyetlen benyomás, egyetlen jelzőben összesűrített tapasztalat egy teljes életről:
„Ne Ildikóhoz menj, mert ő a legkötekedősebb a HR-en.
Menj Istvánhoz, mert ő mindig segít.”
Te hogy szerepelsz a beosztottjaid telefonjában? És a főnöködében? Az üzleti partnereidében? (Lehet, hogy néhányaknál én vagyok a „ne vedd fel”?) És hogyan szerepelsz a beosztottjaid házastársának telefonjában? A gyermekeikében? Valahogy így:
„Andi, Megbecsüli Apát A Munkahelyen, Wellbeing Programokat Szervez.”
„Laci, Osztályvezető, Nem Adta Meg Kata Fizetésemelését Tavaly (Érthető Okból).”
„Ádám, Rendes Ember, Valójában Nem Is Főnök, Hanem Egy A Csapatból.”
Ha nevetsz a fenti javaslatokon, az nem véletlen. Nem létezik olyan főnök a világon, akiről a csapattag házastársa ilyen mondatot tárolna a fejében. Helyette:
„Andi, Már Megint Hívja Apát Pedig Szabadságon van.”
„Laci, Szemét, Alulfizeti És Kihasználja Katát, Többet Érdemelne.”
„Ádám, Úgy Tesz Mintha Nem Lenne Főnök, De Senki Nem Veszi Be Ezt A Hülyeséget.”
Félre ne érts: nem mondom, hogy igazuk van. Sőt, könnyen lehet, hogy tévednek. Mert én valóban megbecsülöm az apját a munkahelyen. Valóban érthető okból nem adtam meg a fizetésemelést (talán nem is rajtam múlott). Talán tényleg nem viselkedek főnökként, hanem egynek tekintem magam a csapattal.
És mindez mindegy. Miért? Mert a kapcsolatunk szempontjából nem az számít, ahogyan én gondolok magamra. Egyedül az számít, ahogyan ő tekint rám. Ez pedig sosem a teljes igazság lesz, hanem az igazság egy apró, kiragadott szelete, amelyet a másik személy a saját szűrőjén szűrt át. Azon, ahogyan ő érezte magát a beszélgetés alatt. Ahogyan ő értékelte mindazt, amit mondtam.
És ha magamat a világ legjobb lufihajtogatójának is tartom, ha a partnereim többsége így ment el a telefonjába, azzal dolgom van:
Az élet nem igazságos: a „cukrozott süti” leckéje
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to Onlife to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.