Just in time tanulásról, Sturgeon törvényéről, és szponzorált tartalmakról (Vezérfonal #24)

A dolgok 90%-a... kifogásolható. Vallok egy hibámról (és annak kijavításáról). Elmondjuk, hogyan előzz meg mindenkit 1 egyszerű lépésben.

Ez az Onlife heti vezetői hírlevele. Ebben a különkiadásban az evosoft jóvoltából a Manager Tools éves konferenciájáról, az M Conference-ről is hozok tapasztalatokat. Onlife Kör tagként a teljes levelet olvashatod, ingyenes feliratkozóként pedig az első témát.

Igen, mi is használjuk az eszközeinket

„Milyen hasznos Az eredményes kiválasztás kézikönyve. Még jó, hogy kiadta valaki itthon” – írtam Marcinak néhány napja, egy új pozíciónk betöltése kapcsán. Az Onlife-nál nemcsak tanítjuk ezeket az eszközöket: használjuk is őket a mindennapok során.

Igen: tartunk One On One-okat, adunk visszajelzést a feedback modell segítségével, fejlesztünk, delegálunk, a DiSC alapján személyre szabjuk a kommunikációt, és a kiválasztási folyamatunkat is ennek megfelelően építjük fel.

Stúdióvezetőnk, Petra, szeptember végén jelezte, hogy külföldre költözik, mert kapott egy jó lehetőséget. A saját ajánlásunk jutott eszembe, amikor az első mondat után azonnal mosolyogva gratuláltam neki, és elmondtam, hogy bár nagyon hiányozni fog, de a legfontosabb számunkra, hogy jó helyen legyen.

Ezután elkövettem egy hibát: nem követtem Mark Horstman ajánlását, és ez nem kevés fejfájást okozott. Petra feladatkörének csak egy részét szerettük volna pótolni, és távmunkás vágót (alvállalkozó) kerestünk volna a csapatba. Érkezett a felhívásra egy jelentkező, aki komoly szaktekintéllyel bírt, hiteles volt számomra, így bármilyen kiválasztási folyamat nélkül rábíztuk a munkát. Ő bevont még egy személyt a munkába, akit nem ismertem, és akivel soha nem beszéltünk. A pongyola kiválasztási folyamat végén (hiszen csak alvállalkozóról van szó!) az onboardinggal sem foglalkoztam különösebben. „A munka egyszerű: megkapják az anyagot, megvágják, publikálják. Hol lehet ezt elrontani?”

Mint november első heteiben kiderült: sok helyen. Idegeskedés, csúszás, bakik után a hétvégén elköszöntünk egymástól. Ez a helyzet az én hibám volt.

Ekkor vettem elő ismét Az eredményes kiválasztás kézikönyvét. A hirdetést megírtam vasárnap délután, közzétettem. Hétfőn telefonos interjú (annak ellenére, hogy a hét első fele kora reggeltől késő estig be volt táblázva), önéletrajzok szűrése, válaszadás, csütörtökön személyes interjú, két referencia ellenőrzése, majd ajánlattétel. 4 nap alatt végigment, egy váratlan helyzetben.

Mivel több hónap eltelt azóta, hogy referenciákat kellett volna ellenőriznem, ezért elővettem a könyvet és a kurzust, és 5 perc alatt megírtam a kérdéseket. Az interjúkérdéssorral dettó. Mivel nem csinálom minden nap, így kell egy eszköz, amelyhez évente néhány alkalommal nyúlhatok, és megbízható segítségem a folyamat során.

Nem azért használjuk ezeket az eszközöket, mert ezt tanítjuk.
Azért döntöttünk úgy, hogy publikáljuk és tanítjuk őket, mert óriási segítséget jelentenek évek óta a munkánk során.

A múlt héten volt egy beszélgetésem, ahol egy vezető mesélt a toborzási és interjúztatási kihívásairól.

• „Megvan Az eredményes kiválasztás kézikönyve? Tudod, a fekete könyv” – kérdeztem.

• „Hú, valahol biztos megvan” – válaszolta.

• „Keresd meg, fusd végig, és rakd össze ez alapján az anyagokat. Este elkezded, másnap interjúztathatsz.”

Miért? Mert tényleg így van. Gyakorlatot nem szerzel általa: de egy stabil, kiszámítható folyamatot igen.

Tanulság: ha elsőre hibázol (ahogyan én), másodszor ne kövesd el ugyanazt. Tedd magasabbra a lécet, mert sokszorosan megtérül minden perc, amit az embereid kiválasztásába és menedzselésébe fektetsz.

A dolgok 90%-a pocsék – pofonegyszerű a maradék 10%-hoz tartozni