Egy újabb buzzword vagy a jövő munkahelye? Igaz-e a hype, ami a négynapos munkahetet veszi körbe? Mikor tilos bevezetni – és ha bevezetjük, mire figyeljünk? A megújult Pénteki gondolatok 1. epizódja.
Nagyon elgondolkodtató téma. Én még nehezen tudnám nálunk elképzelni. Multi környezetben a hatékonyság növelését és a folyamat optimalizálást még sokszor létszám csökkentés és nem munkaidő csökkentés követi. Vagy fordítva: elvárt a létszám csökkenése, amit szükségszerűen hatékonyság növelés kell kövessen, hogy a maradók munkavégzése fenntartható maradjon. Bár sok esetben ez a munkakörök átalakulásával is jár, lásd pl. Robotizálás irodai környezetben a repetitív, monoton munkák megszűnéséhez vezet és más típusú kompetenciákat kell az embereknek megtanulniuk.
Komoly tema es jelenleg tenyleg felkapott, amit szepen koruljarnak a fent osszeszedett gondolatok.
A sajat szervezetemben, ha feljonne a tema, az ellenzok oldalan allnek. A versenypiacon vagyunk, az ugyfeleink sem igy dolgoznak, nem fer ossze a szolgaltasunkkal. Igy azt mondom, nagyban fugg a ceg profiljatol, helyzetetol, profiljatol es celjaitol hogy bevezetheto e.
Mellekesen sajat jogkorben ev elejen bevezettem a fejleszto csapattal a heti 1 projekt mentes napot, ahol mas tevekenyseget kapnak fokuszt (tobbek kozott a fejlesztes, tudasmegosztas, uj iranyok, otletek kitargyalasa...), amit a szervezet elfogadott es az egyik legjobb valtozaskent emleget.
Egyelőre nem látom kivitelezhetőnek, hogy ezt "parancsszóra" bevezessék általánosságban. Ha pedig egyes piaci szegmensek állnának csak át (jellemzően nem fizikailag termelő munkakörök), akkor az tovább növelheti az amúgy is meglévő feszültséget a fizikai és szellemi munkakörök között (pl. tanár-nem tanár, fizikai munkás-irodista, zenész-nem zenész stb.)
Nagyon elgondolkodtató téma. Én még nehezen tudnám nálunk elképzelni. Multi környezetben a hatékonyság növelését és a folyamat optimalizálást még sokszor létszám csökkentés és nem munkaidő csökkentés követi. Vagy fordítva: elvárt a létszám csökkenése, amit szükségszerűen hatékonyság növelés kell kövessen, hogy a maradók munkavégzése fenntartható maradjon. Bár sok esetben ez a munkakörök átalakulásával is jár, lásd pl. Robotizálás irodai környezetben a repetitív, monoton munkák megszűnéséhez vezet és más típusú kompetenciákat kell az embereknek megtanulniuk.
Komoly tema es jelenleg tenyleg felkapott, amit szepen koruljarnak a fent osszeszedett gondolatok.
A sajat szervezetemben, ha feljonne a tema, az ellenzok oldalan allnek. A versenypiacon vagyunk, az ugyfeleink sem igy dolgoznak, nem fer ossze a szolgaltasunkkal. Igy azt mondom, nagyban fugg a ceg profiljatol, helyzetetol, profiljatol es celjaitol hogy bevezetheto e.
Mellekesen sajat jogkorben ev elejen bevezettem a fejleszto csapattal a heti 1 projekt mentes napot, ahol mas tevekenyseget kapnak fokuszt (tobbek kozott a fejlesztes, tudasmegosztas, uj iranyok, otletek kitargyalasa...), amit a szervezet elfogadott es az egyik legjobb valtozaskent emleget.
Nagyon jól és részletesen összeállított poszt!
Egyelőre nem látom kivitelezhetőnek, hogy ezt "parancsszóra" bevezessék általánosságban. Ha pedig egyes piaci szegmensek állnának csak át (jellemzően nem fizikailag termelő munkakörök), akkor az tovább növelheti az amúgy is meglévő feszültséget a fizikai és szellemi munkakörök között (pl. tanár-nem tanár, fizikai munkás-irodista, zenész-nem zenész stb.)