Fókuszban: Léptékváltás #1 | Karriered S-görbéi (az IGENtől a NEMig)

Vonalszerűen gondolkozunk, te is, én is, és azt gondoljuk, hogy a holnapi nap szinte ugyanolyan lesz, mint a tegnapi. A jövő hét nagyjából olyan lesz, mint ez a hét. Az idei év nagyjából olyan lesz, mint a tavalyi. Oké, talán egy kicsit más. Hogy szokták mondani az éves célkitűzésnél? „Írj 2%-kal többet, mint tavaly, azt biztosan tudod hozni.”

• Kicsit keményebben kell dolgoznom.

• Kicsit hatékonyabbnak kell lennem.

• Kicsit jobban oda kell figyelnem.

• És akkor minden – jó – lesz.

És a legtöbbször nem is tévedünk nagyot. Nem minden nap történnek forradalmi, mindent felforgató változások az életünkben. Épp ezért gyakran tényleg elég, ha „mindent ugyanúgy csinálunk, mint tegnap, csak egy kicsit jobban”. Vannak azonban olyan kivételes helyzetek, amikor nem egyszerűen előrelépés, hanem léptékváltás történik. Amikor a „kicsit jobban csinálom, kicsit jobban igyekszem” már nem elég. Olyannyira nem elég, hogy ha mindent ugyanúgy csinálunk, csak egy picit jobban, annak a következménye nem az lesz, hogy

• „csak egy kicsit lassabban fogunk fejlődni”,

• „csak egy kicsit több idő kell, majd belerázódunk”,

• „csak egy kicsit jobban kell igyekeznem, és menni fog”,

hanem TELJES CSŐD, TELJES BUKÁS, tönkrement házasság, tönkrement egészség, tönkrement barátságok, tönkrement cég lesz az eredménye – ezeket tetszőlegesen kombinálhatod.

Amikor vezetők vezetőjévé válsz, az egy ilyen léptékváltás. És ez elsőre nem tűnik fel. Hiszen ugyanúgy vezetők vagyunk, csak a titulusunk változott. Lehet, hogy másik épületbe kell bemennünk, de csináltunk már ilyet. Lehet, hogy más a csapat, de dolgoztunk már más csapattal, és gyorsan belerázódtunk. És mások sem csinálnak nagy ügyet belőle, senki nem szól arról, hogy itt „egy dimenzióváltás történik, kéremszépen”, és a felső vezetői onboarding során sem mondják el, hogy „vigyázat, 5 éven belül krónikus életveszély, válásveszély”.

Az a jó hírem, hogy karrierünk során volt már ilyen léptékváltásunk, legalább kettő.

Az első, amikor kezdtünk életünk első munkahelyén. Van, aki egyetemről kezdett, más betanított munkásként. Ki az, aki emlékszik élete első munkanapjára? Nem nagyon tudtuk, hogy itt mi történik, mit jelent az, hogy dolgozni, azt meg pláne nem, hogy mások mi a jó eget csinálnak, mit jelent a munkahely, mit szabad és mit nem.

A második ilyen léptékváltás, amikor vezetővé válunk. Az első menedzseri pozíciónk. Sokaknak erről sem mondják el, hogy micsoda óriási változás történt, ugyanúgy mennek be a munkahelyükre, és arról számolnak be, hogy „nem értem, a kollégáim máshogyan néznek rám”. Hát persze, banyek, mert mától kirúghatod őket, ők pedig szeretnék fizetni a lakáshitelüket. Vannak, akik egész életüket végigélik úgy vezetőként, hogy sohasem lesz sikeres ez a léptékváltásuk. Az egész Onlife arra jött létre, hogy ezt a léptékváltást segítsük. A mai adásban erről nem fogunk beszélni.

Helyette a harmadik léptékváltást vesszük fókuszba: amikor vezetők vezetőjévé válunk. Ez a karrierünk következő léptékváltása, és talán a leghomályosabb mind a négy közül. Mit jelent vezetők vezetőjévé válni? Angolul az „executive” szót is használhatnánk erre, és valami olyasmit jelent, hogy:

1. Olyan vezető, amely egy szervezet teljes működésére, fejlődésére hatással van, az általa hozott változások és döntések az egész szervezetre kiterjednek.

2. Kapcsolata van a külvilággal, azaz nem csupán belső folyamatokkal foglalkozik, hanem a szervezet és a piac kapcsolataival: feladata tehát az innováció, és gyakran tartozik hozzá P&L (profit&loss) felelősség.

3. Felelőssége a szervezet hosszú távú fennmaradása, és arra érdemi hatással van (tehát nem hónapról hónapra élő végrehajtó).

4. Gyakran neki is vezetők dolgoznak, akár több szintre van a szervezet aljától.

Vannak közöttetek ügyvezető igazgatók, akik száz százalékig megfelelnek ennek. Mások csak félig. Megint mások mondjuk 70%-ig. Azt viszont látjátok, hogy nem annyira a pozícióról szól ez a történet: van, aki ügyvezetőhelyettesként sem nevezhető vezetők vezetőjének, más pedig egy kis, 25 fős divízióval a vállán is teljes egészében megfelel ennek. Akárhogy is van, dimenzióváltásról beszélünk – legfeljebb annyi a kérdés, hogy a Marsra kell utaznod, vagy „elég a Holdig repülnöd”.

A negyedik léptékváltás, amikor ügyvezető igazgatóvá válunk. Ma ennek a speciális kihívásairól sem beszélünk, de komoly átfedés van a kettő között.

Szóval, a harmadik léptékváltásról beszélünk, és felmerül a kérdés: Hogyan képzeljük el ezt? Megint könnyen esnénk a lineáris gondolkodás csapdájába: hogy úgy gondoljuk, szépen lassan fejlődgetünk, tanulgatunk, egy picit máshogyan csinálunk, és aztán idővel belejövünk. A probléma az, hogy ez nem így van. Amikor például vezetővé válunk, akkor nem „egy kicsit” válunk vezetővé az elején, és „egy kicsit vezetőbbek” leszünk másnap, hogy aztán egy év alatt teljesen vezetők legyünk, hanem az első naptól vezetők vagyunk, ezzel a hatáskörrel és felelősséggel. Erre a legjobb példa Ben Sliney, akit az amerikai szövetségi repülési hatóság igazgatójává neveztek ki. Mikor jött az első munkanapja? 2001. szeptember 11-én. Reggel 8-ra beér a munkahelyére, majd 46 perccel később becsapódik az első repülőgép a World Trade Centerbe, és néhány óra múlva olyat tesz, amit korábban még soha senki: le kell zárnia az Egyesült Államok teljes légterét közel egy hétre.

A léptékváltás tehát azt jelenti, hogy a fejlődésünk az óriási követelmények miatt nem egy vonalat ír le, hanem egy S alakú görbét. Ez az S-görbe, ami rengeteg élő szervezet növekedését és viselkedését leírja. Ha egy szervezet S-görbe szerint növekszik, az a következőképp néz ki:

1. Az elején mocsok nehéz. Sok erőfeszítés, sok energia, sok idő, kevés eredmény.

2. Aztán hirtelen elkezdenek jönni az eredmények, lassan, de kezdünk belerázódni. Lineáris növekedést tapasztalunk. Egyre ügyesebbek vagyunk, a piac és a környezet is visszaigazol minket.

3. És ekkor jön a Heuréka! pillanat! Végre, megvan! Értjük már, hogy ez miről szól! Ez az, csinálom tovább! Jönnek az eredmények! Nincs megállás! Innentől exponenciális a növekedés, az eddig befektetett energiánk végre megtérül.

4. Aztán persze van megállás, idővel belejövünk, és elkezdjük közelíteni az adott helyzet elméleti maximumát. Ezekkel a módszerekkel ebből a helyzetből sokkal többet már nem tudunk kihozni.

Hol találkozhatunk az S-görbével a természetben, a szervezetekben, az embereknél? Hoztunk néhány példát:

• Szókincs fejlődése gyerekeknél (először 1 szó, majd még egy, majd még egy, aztán naponta tanul százat, aztán tizenéves korban visszatérünk az eredeti pontra az – aha, semmi, nem hármassal)

• Szakdolgozat megírása (ez is nehéz, nehéz elindulni, nehéz megtalálni az ívet)

• Technológia elterjedése (rádió, tévé, internet)

• Futás (jelenleg nagyon lassú vagy, mozogsz, edzel, és egyre jobban megy, de lesz egy pont, ahol eléred a maximumot az adott módszerrel, cipővel, edzéstechnikával)

• Ha egy új hangszeren tanulsz, a játékod élvezhetősége is ilyen ívet ír le, ha hegedül a gyerek, akkor ezt az időszakot kell átvészelni, az S-görbe elejét

• Űrrakéta: Az S görbét leginkább egy műhold föld körüli pályára állításához tudnám hasonlítani. Az első szakasz mocsok nehéz, itt használja el a rakéta az üzemanyagának a nagy részét. Ezután egyszer csak hirtelen elkezd könnyebbé válni, a légellenállás csökken, már a kísérőrakétákat is le lehet oldani. Aztán elérjük a megcélzott pályát, és föld körüli pályára állunk.

A különböző technológiák elterjedése is S-görbét ír le. Feltéve, hogy sikeresek lesznek.

Vezetők vezetőjeként a léptékváltásunk ugyanígy néz ki. És ez azért nehéz, mert az előző S-görbénk csúcsán vagyunk. Hát ezért neveztek ki, nem? Mert elérted a csúcsot az előző szinten. Ha az űrrakétás hasonlatot használjuk, föld körüli pályára álltál. Elsajátítottál egy csomó készséget, jó gyakorlatot, ami ahhoz kellett, hogy alkalmasnak lássanak a vezetőid, az ügyfeleid arra, hogy még nagyobb feladattal bízzanak meg. Lehet, hogy nem váltottál pozíciód, csak az alattad lévő szervezet nőtt meg az új megbízások miatt. Lehet, hogy új kinevezést kaptál. A lényeg: vezetők vezetője lettél.

Ehhez pedig arra van szükséged, hogy egy új S-görbén indulj el. Mostmár nem a föld körüli pálya a cél, hanem a Hold. Ehhez pedig az, ami tegnap elég volt, ma már nem elég. Ha itt maradsz a görbe alján, megbuksz. Talán nem a munkádban. Talán nem a pozíciódban. De az egészséged, a házasságod, a hobbijaid, a családod. Szeretnénk eljutni erre a szintre, az S-görbe tetejére. Ebben a sorozatban azt fogjuk megnézni, hogy ezt hogyan teheted meg.

Végigmegyünk a léptékváltás 6 dimenzióján. Minden dimenzióváltásnál megnézzük:

• Honnan hová szeretnénk eljutni?

• Mit jelent az S-görbe alja?

• Mi vár ránk az S-görbe tetején?

• És nem maradtok gyakorlati lépések nélkül: azt is megnézzük, HOGYAN tudsz elindulni ebben?

Ezt a sorozatot a tapasztalataink, a veletek való több éves közös munka, és a Manager Tools eszközei alapján raktuk össze, akiknek kizárólagos hazai licenszpartnerei vagyunk. Ők 30 éve követnek nyomon több százezer menedzsert, közülük több százat személyesen, hosszú mentorálás során, a világ legnagyobb vállalatainál. Azért merünk építeni a tudásukra, mert az előző években láttuk, hogy működik nálatok is. Ezek az ajánlások több százszor elhangoztak képzéseinken, mentori alkalmainkon, tréningjeink szüneteiben. Van, amit mi tanultunk tőletek, és hoztuk el ide példaként – mást pedig mi adtunk át nektek, és a visszajelzéseitek alapján működött.

Ahogyan végigmegyünk ezeken a dimenziókon, gondold át, hogy szerinted most hol tartasz ezen az S-görbén. Lehet, hogy valahol már középen vagy. Talán a csúcson. Az is lehet, hogy még az előző S-görbe csúcsán, ennek pedig az alján vagy. Ez segíteni fog, hogy lásd, melyikkel érdemes indulnod. Lássunk is hozzá!