Onlife
Onlife Menedzsment Podcast
Bűzösborz Művek: Menedzsment a világ leggyorsabb repülőgépe mögött | Onlife Pódium #6 feat. evosoft
1
Preview
0:00
-57:29

Bűzösborz Művek: Menedzsment a világ leggyorsabb repülőgépe mögött | Onlife Pódium #6 feat. evosoft

Elveszett csúcstechnológia az 1960-as évek szupertitkos katonai laborjaiban. Clarence „Kelly” L. Johnson és a Skunk Works lebilincselő története.
1
Read Onlife in the Substack app
Available for iOS and Android

Az evosoft és az Onlife minden korábbinál magasabbra száll a következő Pódium epizód során.

  • Hogyan fejlesztette ki a Skunk Works az USA első sugárhajtású repülőgépét, a mai napig használt U-2 kémrepülőgépet, a világ első lopakodógépét és a világ leggyorsabb repülőjét, a borítón látható SR-71-et?

  • Ki vezette a mérnökcsapatot, akiknek az asztaláról néhány hónap alatt került át a valóságba egy mérnöki csoda?

  • Mit tanulhatunk az 1950-1960-as évek szupertitkos katonai laborjaiból? Hogyan másolták le a Bűzösborz Művek gyakorlatát sikerrel az előző évtizedekben?

  • Hogyan hozhatunk létre innovációs műhelyt egy végtelenül bürokratikus szervezetben?

  • Milyen vezetői módszerek vezettek a Skunk Works sikereihez – és hogyan másold le azokat?

A videót és a hanganyagot az evosoft támogatásával hozzuk el a képernyődre. Az írásos jegyzetet (44 447 karakter) Onlife Kör tagsággal olvashatod.

Jegyzet

1986. április 5-én hajnali 2 óra előtt robbanás rázza meg a nyugat-berlini La Belle diszkót. A szórakozóhely népszerű a Németországban állomásozó amerikai katonák között. A terrortámadásnak négy halottja és 230 sebesültje van – két amerikai katona veszíti életét, és több mint ötven katona sérül meg.

A gyanú azonnal a líbiai diktátorra, Moammer Kadhafira terelődik. Ronald Reagan amerikai elnök kilenc nappal később légicsapásokat rendel el több líbiai katona célponttal szemben,  amelyet másnap végre is hajtanak. Kadhafi őrjöng, és vörös vonalat húz a térképen: minden behatolót lelövéssel fenyeget. A líbiai légvédelem teljes készültségben áll. A támadás után néhány órával a szovjet eredetű SA-2-es légvédelmi ütegek kezelői nem egy újabb repülőrajra, hanem egyetlen, gyorsan mozgó pontra lesznek figyelmesek. Egyetlen pontra, amely a radar alapján 25 km magasságban, a hangsebesség több mint háromszorosával átlépi a vörös vonalat, és a líbiai főváros felé tart. Azonnal rakétákat lőnek ki a célpont felé, amely a főváros után elfordul a Földközi-tenger irányába, és olyat tesz, amire senki nem számított: gyorsít. A következő két napban kétszer is megismétlődik ugyanez a jelenet: mindhárom alkalommal egész Líbiában hallani lehet a hangrobbanást, amelyet a láthatatlan pont hagy maga után.

Míg a líbiai légvédelmi tisztek a fejüket vakarva nézik, ahogyan rakétáik az üzemanyagból kifogyva a tengerbe hullanak, 26 km magasságban Brian Shul, az amerikai légierő veterán pilótája tövig nyomja a gázt. Felderítő tisztje, Walter Watson, aki néhány méterrel hátrébb, a másik pilótafülkében ül, beleszól a rádióba: „Brian, nem kéne már lassítanod?” Shul ránéz a sebességmérőre: Mach 3.5-öt, 3600 km/h-t mutat. Visszaengedi a gázt, és utazósebességen, a hangsebesség „csupán” 3,2-szeresén, 3290 km/h sebességgel folytatják az utat egészen Angliáig. Az általuk készített, tűéles, nagy felbontású fotók néhány órával később az amerikai elnök asztalán landolnak, eközben a repülőgépet, a Lockheed SR-71 felderítőgépet átvizsgálják és felkészítik a következő küldetésre.

Brian Shul szelfije az SR-71 pilófülkéjében.

Nem kell a repülés szakértőjének lennünk ahhoz, hogy lássuk: az SR-71, becenevén Blackbird, egy mérnöki csoda. Én magam nem vagyok mérnök, nem értek a repüléshez, de lenyűgöz az a tény, hogy 60 évvel ezelőtt, ceruzával, körzővel és logarléccel terveztek egy repülőgépet, amely minden sebességi rekordot megdöntött – és azóta is tartja őket.

Most azonban nem a mérnöki zsenialitás miatt beszélünk a feketerigóról (habár erről is szó esik majd). Sok helyen dolgoztak ugyanis kiváló mérnökök ugyanebben az időben, de az a műhely, ahonnan ez a gép kigurult, mind közül kiemelkedett.

A Skunk Works, magyarul Bűzösborz Művek, ugyanis ontotta magából azokat a technológiákat, amelyek forradalmasították a repülést, és végül megnyerték az Egyesült Államoknak a hidegháborút. A Bűzösborz Művekben született a Feketerigó mellett az első amerikai sugárhajtású repülőgép és az első lopakodó bombázó. Ezekhez a bravúrokhoz kellett a mérnöki zsenialitás mellett valami más is. Vagy inkább „valaki más”: egy vezető, akinek menedzsmentmódszerei a Bűzösborz Művekben évekkel megelőzték korát.

A következő írásban három projekten keresztül tekintünk be a Bűzösborz Művek kulisszái mögé. Megnézzük, mit tanulhatunk vezetői szemmel három szupertitkos katonai projektből, és hogyan alkalmazták ezeket a módszereket máshol. Mind a három projektnél 3-3 vezetői tanulságot hozok, amelyeket ha lemásolunk, akkor megismételhetjük az SR-71 sikerét, kicsiben.

A kezdetek és a Bűzösborz Művek alapítója (1932-1943)

Listen to this episode with a 7-day free trial

Subscribe to Onlife to listen to this post and get 7 days of free access to the full post archives.

Onlife
Onlife Menedzsment Podcast
Hétről hétre eredményesebb vezető: ez vagy Te az Onlife Menedzsment Podcast segítségével. Konkrét útmutatás és eszközök a menedzsment, szervezeti politika, kommunikáció, konfliktuskezelés és projektvezetés területén.