Ha interjúztattál, akkor valószínűleg találkoztál már a „stresszinterjú” fogalmával. Az egyik szakmai online magazin azt írja: „A stresszinterjút a nagy felelősséggel járó, vezetői pozíciók kiválasztása során szokták bevetni, illetve az olyan munkakörökben, ahol sok ügyféllel vagy nehezen kezelhető emberekkel kell foglalkozni.” Az elképzelés a következő: tegyünk be idegesítő, zavaró, stresszt fokozó elemeket az interjúfolyamatba, és nézzük meg, hogyan reagál rá a jelölt.
A jól hangzó módszerrel egy probléma van: nem működik. A mai adásban elmondjuk, hogy ez a jószándékú tanács („nézzük meg, hogyan kezeli a stresszt”) hogyan teheti tönkre a felvételi folyamatodat, és miért csináld a stresszinterjú teljes ellenkezőjét?
A stresszinterjúk ígérete – és kudarca
Minden munka stresszes, igaz? A pozícióban, amire új embert veszel fel, talán szűk határidőkön belül, időnként megbízhatatlan partnerekkel, kiabáló vevőkkel, ideges megrendelőkkel, vagy nagy pontosságot igénylő műszerekkel kell dolgozni. Itt nemcsak a szakmai tudás számít: hiába van ott a kolléga fejében, hogy hogyan kellene jól kommunikálni: ha nem teszi meg nyomás alatt, nem alkalmas ügyfélszolgálati feladatra.
Stresszinterjú: miért nem működik, és mit csinálj helyette? (2. rész) (#131)
Comments on this episode are for paid subscribers